Történt pedig Viktor király második uralkodása idején, abban az időben, amikor a Galáris Újcsanálosra indult, hogy eltévedt vala. Modern GPS hiányában a jól bevált módszert alkalmazta sofőrünk: Gyanútlan járókelőket szólított le, hogy megtudjuk, hol is járunk.
Az első koordinátát egy a semmi közepén tekerő jómunkásembernél pontosítottuk, őt láttuk ugyanis a legalkamasabbnak a környéken, hogy útbaigazítást kérjünk.
Külsejét tekintve a Té eSz kiváló munkása lehetett valaha, biciklijén fát szállított, és egy kutya követte kacskaringós útját.
Kérdésünkre így felelt: "Kérem szépen vissza kéne fordulni. Kérem szépen menjenek itt tovább egyenesen, aztán forduljanak vissza Gesztelyre. Kérem szépen át kell menni Gesztelyen, de a hídon ne menjenek át."
A pontos útbaigazítást majdnem megértettük, az világos volt hogy vissza kell térnünk, meg valami hidat kell erősen figyelni, hogy nehogy átmenjünk rajta.
Beérve Gesztelyre csak a pontosítás kedvéért megálltunk egy másik GPS állomás mellett/autószerelő külsejű/.
Így sikerült elkerülnünk a hidat, és beérni Újcsanálosra.
Az összegzés: még használható a jól bevált régi GPS technika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése